Fejvadász 'outsourcolva'

2009.09.11



Az addigi közös munka elismerésének, a bizalom megvallásának lehet tekinteni, ha egy tanácsadó céget egyszer csak megkér megbízója: nem ugrana-e be valaki tőlük néhány hónapra afféle külső-belső munkatársnak? Az utóbbi években a HILL-el ez már két esetben is megtörtént, előbb egy neves bank, később egy világszerte ismert multinacionális IT cég is úgy gondolta, hogy  hozzájuk kihelyezett munkatársunkra bízná a toborzást és kiválasztást, valamint ezzel összefüggő tevékenységeket. A feladatot mindkét esetben Kovács Andrea vállalta. Vele beszélgettünk az outsourcing e sajátos formájáról.

HILL-levél.:  Miért hozzád fordultak ezzel az ajánlattal?

Kovács Andrea: Nem engem kerestek személy szerint, hanem a HILL-el voltak kapcsolatban, a HILL munkáját ismerték. Ezért amikor hirtelen szükségük volt egy szakemberre aki az akkoriban felmerülő problémájukra időlegesen megoldást tudott adni, a főnököm kérdezte, hogy vállalom-e.

H.L.: Mi volt a problémájuk?


K.A.: A bankban gyorsan kellett pótolni egy a kiválasztással, assessment centerekkel, elbocsátások előkészítésével és utánpótlás programmal foglalkozó munkatársat, aki váratlanul távozott a cégtől. Az IT cég pedig nagyon gyorsan sok vezető, illetve rendszermérnök munkatársat akart felvenni és nem volt szakemberük aki kidolgozza ennek folyamatait, illetve végrehajtsa a feladatot.

H.L.: Bár egyik cég sem volt ismeretlen előtted, azért nem tartottál attól, hogy nem fogadnak be és külsősként kezelnek, aki csak néhány hónapig lesz ott és veszi a kalapját? HILL outsourcing

K.A.: Kezdetben tartottam tőle, de már az első tapasztalataim nagyon jók voltak. Szinte azonnal befogadtak, belső munkatársként kezeltek. Olyannyira, hogy a közvetlen kollégáim kivételével nem is tudta más, hogy ?outsourcolt? ember vagyok. Részt vettem a csapatépítő tréningeken, céges összejöveteleken is.

H.L.: Ha egy társaság kiszervez egy feladatkört elvárása, hogy azonnal teljes értékű munkát kapjon. A munkatársak kiválasztása azonban sok háttér információnak, a cég kultúrájának és elvárás-rendszerének ismeretét igényli. Hogyan lehetett mégis megfelelni az igényeknek?

K.A.: Mindkét társaságnál a legnagyobb bizalommal találkoztam. Pedig elképzelhető lett volna az is, hogy félnek attól, hogy egy fejvadász olyan információkat tudhat meg a cégről, az ott dolgozókról, amit később aztán kárukra használhat fel. Szerencsére nem így gondolták, az első pillanattól kezdve megkaptam minden szükséges információt a munkámhoz, beleláthattam a belső folyamatokba, hozzáférést kaptam az informatikai rendszerekhez. Persze ezzel együtt nehézséget okozott például, hogy nem ismertem pontosan a munkaköröket, a szervezeti összefüggéseket, de mindig volt kitől kérdezni, volt hol utánanézni. Így elég gyorsan teljes értékű munkát tudtam végezni.

H.L.: Az outsourcing veszélyeként szokták emlegetni, hogy a külsős munkatársakat nehezebben lehet ellenőrizni, illetve felelősségre vonni és kisebb a lojalitásuk is.

K.A.: Ezek véleményem szerint csupán a hozzáálláson múlnak. A cégnek befogadónak, támogatónak kell lennie, a munkatársnak pedig úgy kell felfogni a helyzetet, hogy addig a néhány hónapig ez a munkája, ide tartozik, kötelessége felelősen, jó minőségben dolgozni. Ha mindkét fél így viselkedik, erősítik a kettejük közti bizalmat. A fent említett veszélyek akkor állnak fent, ha valamelyik fél nem így gondolkodik: az alkalmazó társaság nem kezeli egyenrangú munkatársként a külsőst, vagy ez utóbbi úgy gondolja arra a rövid időre fél gőzzel is elég lesz hajtani.

H.L.: A megbízó társaságok tehát megkapták azt a szaktudást amire szükségük volt. Te miben gazdagodtál ezen munkák közben?

K.A.: Testközelből láthattam bele hogyan is működnek a vállalati HR folyamatok. Fejvadászként például sokszor nem értjük miért áll le egy addig gördülékeny keresési folyamat, vagy éppen miért gyorsít a megbízó. Sokszor nehezen érthető elvárásokkal is találkozunk. Belülről láttam, hogy milyen szervezeti, vagy személyes okai lehetnek ezeknek. Tanácsadói munkámban jól tudom hasznosítani ezt a szervezetek napi működéséről szerzett tudást.

H.L.: Máskor is vállalkoznál ilyen feladatokra?

K.A.: Természetesen. Változatosságot, újdonságokat hoz az ember életébe és sok szakmai tanulsággal is jár.
< Vissza